A shiatsu japánból eredő módszer, melyet a 1960-as években a Japán Egészségügyi Minisztérium elismert, mint egyedi és független preventív és kiegészítő terápiás módszer. Az elméleti háttere nagyjából megegyezik a hagyományos kínai orvoslás (HKO) elméletével.
Európában az elmúlt évtizedekben számos orvos és fizioterápiás szakember közreműködésével kifejlődött egy shiatsu irányzat, mely számos testi és lelki eredetű problémák kezelésének hatékony formája.
2015 – től ezen a kontinensen elôször a svájci állam ismerte el a Shiatsu-t teljesen különálló szakmaként, mint kiegészítő terápia (Komplementär Therapie).
Célja az energetikai minták kiegyensúlyozása, az elakadások megszüntetése, továbbá a szervezet öngyógyító és fejlesztő képességeinek támogatása.
A shiatsu hatékonyan alkalmazható stresszoldás, kimerültség, különböző eredetű fájdalmak és feszültség esetén. A kezelés támogató légköre segít az ellazulásban, elengedésben és a bizalom kialakulásában. Ezek elengedhettelen tényezői bármilyen javulásnak, gyógyulásnak, fájdalomcsökkentésnek. Mélyebb szinteken a shiatsu kezelés segíthet visszatalálni önmagunkhoz, testileg és lelkileg egyaránt.
Európában az elmúlt évtizedekben számos orvos és fizioterápiás szakember közreműködésével kifejlődött egy shiatsu irányzat, mely számos testi és lelki eredetű problémák kezelésének hatékony formája.
2015 – től ezen a kontinensen elôször a svájci állam ismerte el a Shiatsu-t teljesen különálló szakmaként, mint kiegészítő terápia (Komplementär Therapie).
Célja az energetikai minták kiegyensúlyozása, az elakadások megszüntetése, továbbá a szervezet öngyógyító és fejlesztő képességeinek támogatása.
A shiatsu hatékonyan alkalmazható stresszoldás, kimerültség, különböző eredetű fájdalmak és feszültség esetén. A kezelés támogató légköre segít az ellazulásban, elengedésben és a bizalom kialakulásában. Ezek elengedhettelen tényezői bármilyen javulásnak, gyógyulásnak, fájdalomcsökkentésnek. Mélyebb szinteken a shiatsu kezelés segíthet visszatalálni önmagunkhoz, testileg és lelkileg egyaránt.
A shiatsu eredete.
Amikor a shiatsuról beszélünk, akkor feltétlenül meg kell említenünk az Anma masszázst, ami évszázadokon keresztül hagyományos masszázsterápiának számított Japánban.Az Anma terápiát a kínai Tui Na masszázsból eredeztetik, ami a HKO elméletén alapszik. Majd japánban az ottani módszerekkel, kiegészülve érte el végleges formáját. Az évszázadok alatt egy komplex terápiává fejlődött, mely a mai napig alapját képezi az olyan modern japán módszerekenek, mint például a shiatsu és yumeiho
Az Anma terápia többek között a következő elméleteket és módszereket alkalmazta:
- A Keleti diagnosztikán alapuló állapotfelmérés
- A meridiánokkal való munkát
- A Tsubo pontokkal való munkát. Ezek a főbb akupresszúrás nyomáspontok a meridiánok lefutása mentén.
- A jin és jang elméletét
- A 5 elem tanát
- Az Anpuku terápiát (Hara diagnosztika és kezelés)
- Seikotsu ho (csontok és ízületek korrekciója) “japán csontkovácsolás”
A Meiji korszakban (1868-1912) a nyugati orvosi szemlélet elterjedésével a hagyományos japán módszereket visszaminősítették a népi gyógyászat kategoriába, ezért az anma gyakorlók tulajdonképpen elkezdték a shiatsu kifejezést használni. Ezért egészen az 50-es évekig Anma – shiatsu-nak is nevezték.
A shiatsu jelentése “ujj nyomás” és elsőként 1919-ben Tamai Tempaku használta a Shiatsu-Ho (ujjnyomás módszer) című könyvében, mely egyesítette az Anma teóriát és a nyugati anatómiát, fiziológiát. Ebben az időszakban a hagyományok tiszteletben tartásával a shiatsu fejlődése új irányba indult, a shiatsu gyakorlók elkezdték egybeolvasztani, integrálni a nyugati technikákat, mint kiropraktika, oszteopátia a hagyományos japán módszerekkel. A nyugati orvosi módszertanokat, mint anatómia, fiziológia, és pszichológia együtt használták a HKO elméletével.
A shiatsu jelentése “ujj nyomás” és elsőként 1919-ben Tamai Tempaku használta a Shiatsu-Ho (ujjnyomás módszer) című könyvében, mely egyesítette az Anma teóriát és a nyugati anatómiát, fiziológiát. Ebben az időszakban a hagyományok tiszteletben tartásával a shiatsu fejlődése új irányba indult, a shiatsu gyakorlók elkezdték egybeolvasztani, integrálni a nyugati technikákat, mint kiropraktika, oszteopátia a hagyományos japán módszerekkel. A nyugati orvosi módszertanokat, mint anatómia, fiziológia, és pszichológia együtt használták a HKO elméletével.